Meghívó az MHGT 2022. II. félévi előadásaira

A programfüzet PDF formátumban letölthető lesz ITT (ha elkészül)!

Szeretettel meghívjuk Tisztelt Tagtársainkat és az érdeklődőket

a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság
2022. II. félévi előadásaira.

A félév során esedékes négy felolvasóülés pontos helyét, idejét és témáját, alább közöljük.

Tisztelettel felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy ebben a félévben, a felolvasóüléseken túlmenően, két fontos eseményre is sor került, az MHGT szervezésében:

  1. A Castrum Doloris című funerológiai konferenciánk 2022. október 13-án, Csütörtökön lesz, a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.).
    A konferencia programja megtekinthető ITT!
  2. Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját ünneplő emlékülésünket, melyen két kiváló középkor-kutató történész – Zsoldos Attila és Rácz György – ad elő, 2022. november 7-én, 15:00 órai kezdettel, az MNL Pest Megyei Levéltár épületében tartjuk (1097. Budapest, Vágóhíd u. 7.).
    Az emlékülés meghívója megtekinthető ITT!

FONTOS TUDNIVALÓK:

  • Ebben a félévben rendezvényeinket, felolvasóüléseinket, nem kizárólag a Nemzeti Múzeum épületében tartjuk, hanem más intézményekben/helyszíneken is! Tehát kérjük szépen a Kedves Érdeklődőket, hogy figyelmesen olvassák el, pontosan hol lesz az általuk megtekinteni kívánt előadás!
  • Tekintettel a koronavírus-helyzet változékonyságára, kérünk minden Kedves Érdeklődőt, hogy győződjön meg a Társaság honlapján (jelen, folyamatosan frissülő meghívó-oldal újbóli megnyitásával) arról, hogy az általa megtekinteni kívánt előadás valóban meg lesz-e tartva, és ha igen, milyen feltételek mellett látogatható!
  • Kérjük szépen előadásaink Résztvevőit, hogy a hatályos járványügyi intézkedéseket legyenek kedvesek mindenkor betartani!
  • Rendezvényeinken kép- és hangfelvétel készül.

Részletes program:

2022. szeptember 29. Csütörtök (17:00)

Történelem kicsit másként – Egy szerzetes, egy kápolna és a Rákosi-rendszer

Előadó: dr. Szigeti Krisztina (MHGT, Bp.)
Az ülést vezeti: Ogoljuk-Berzsenyi Anett (főtitkár)
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)

A csornai premontrei rendnek régi vágya volt, hogy lelkipásztori működésre alkalmas helye legyen Budapesten. A szándék megvalósulásának helye egy Pozsonyi úti szuterén helyiség volt 1950-ben. Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy miért kiemelkedő történet egy pince-szuterén kifestése és felszentelése. Ezt az eseményt az emeli ki, ahogyan létrejött egy új kápolna akkor, amikor az állam az egyházi iskolákat, majd a fenntartó szerzetesrendeket hatalmi szóval, egyik napról a másikra megszüntette. A premontrei oktató rend életében nagy törést okozott az iskolák államosítása.

Az új hatalom számára a vallásosság, a keresztény hit gyakorlása ideológiai alapon volt összeegyeztethetetlen, a Magyarországon regnáló egyházak pedig csak riválisok lehettek. Egy teljesen új kápolna létrehozására kevés esély volt abban az időszakban, amikor az MDP nyíltan törekedett a bevett egyházak politikai és köz(össégi) életből való teljes kiszorítására.

A Margit-híd pesti hídfőjénél található Palatinus házak környéke 1945 után vallásilag vegyes területté vált, ezért Mindszenty hercegprímás itt lelkészséget kívánt szervezni. 1948. augusztusában a pesti lelkészségek szervezése lehetőséget adott arra, hogy több világi pap vállaljon pasztorális szolgálatot. Simonffy prépost kifejezett kéréssel fordult a hercegprímáshoz, hogy adományozzon egy lelkészséget a csornai premontrei rendnek is. A hercegprímás 1948. szeptember 1. napján kelt levelében (aznapi hatállyal) kinevezte dr. Szigeti Remig Lajost a Budapest-Szent István Városba káplánnak és megbízta a Szent Margit híd pesti hídfője körül alapítandó lelkészség szervező lelkészi teendőivel.

Az Érseki Főhatóság és a rend tagjai a Pozsonyi úti kápolna megnyitásához a legkézenfekvőbb, és a közigazgatási hatóságok (elöljáróságok) által nehezen megtagadható indokokat gyűjtöttek össze. Az állam részéről pedig egy meglévő kápolna működési területének megváltoztatása megcímkézhető volt a vallásszabadság biztosításával. Az önálló premontrei plébániához kapcsolódó rendház és egy templom emelése nagyszabású terv maradt, de a Szent Ágoston kápolnát felszentelték és a lelkészség 1950. április 2-án megnyílt.

Az előadásban Szigeti Lajos szerepét és munkáját ismertetjük.

2022. október 27. Csütörtök (17:00)

Ráskay Lea nemzetsége a XVI. században

Előadó: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna (alelnök, MHGT)
Az ülést vezeti: Gyenes László (titkár)
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)

A Guth-Keled nemzetségből származó ráskai Ráskay család tagja, Ráskai Demeter, már a XIII. század elején országos méltóságot viselt, királynéi pohárnokmester, majd fia bán volt.

A leszármazottak közül többen is fontos pozíciókat töltöttek be a XIV–XV. században, míg a XVI. század második felére kissé „megaprósodott” a nemzetség. A család tagja volt a Nyulak szigetén élt, művelt és neves domonkos apáca, Ráskay Lea is. Ráskay I. Gáspár még II. Lajos király főkamarása, tárnokmestere és temesi ispánja volt, és nőrokonai útján rokonságban állt a gersei Pethőkkel, a Bebekekkel, a Pálóczyakkal.

Ám a Mohács után történt elitváltás a családot sem kerülte el. Az országos nagyméltóságok sorából kiestek, és nő- és férfi házastársaik ezután inkább csak a megyei középnemesség köréből kerültek ki; pl. a Horváth-Muranics, buthkai Viczmándy, nagymihályi Eödönffy, rozsályi Kún, sóvári Soós stb. családokból. A XVI. század végi státusukat Ráskay Katának, előbb Horváth-Muranics Ferenc, majd az akkor felemelkedő Barkóczy családból származó László özvegyének 1601. évi végrendelete alapján mutatja be az előadó.

2022. november 24. Csütörtök (17:00)

Egy 18. századi járvány tanulságai ma

Előadó: dr. Schramek László (igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára)
Az ülést vezeti: dr. Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna (alelnök)
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (1088. Budapest, Múzeum körút 14-16.)

Az emberiség, történelme minden korszakában találkozott, találkozik veszélyes vagy kevésbé ártalmas járványokkal. A középkorban és kora újkorban a pestis, lepra, tífusz és TBC, később a kolera, majd az influenza tizedelte meg a lakosság lélekszámát. Azt hittük, hogy az oltások tömeges elterjedése, a penicillin és egyéb modern gyógyszerek, örökre a múlt ködébe száműzték a megpróbáltatásoknak e csoportját.

A 2019-ben indult koronavírus-járvány biztonságérzetünket lerombolta, figyelmünket a régmúlt járványaira irányította. Az utolsó, 1739. évi magyarországi pestisjárvány számos tanulsággal szolgálhat nekünk is, a ma emberének. E járvány forrásaiba és Pest megyei történetébe enged betekintést dr. Schramek László előadása.

2022. december 8. Csütörtök (17:00)

A hadisírkutatás módszerei és eredményei

Előadó: dr. Tóth Zsolt [osztályvezető (igazgatóhelyettes); HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság, Kutató és Ügyfélszolgálati Osztály]
Az ülést vezeti: dr. Török Róbert (titkár)
Helyszín: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (1036. Budapest, Korona tér 1.)

A hadisírkutatás, mint tudományos irányzat, mintegy negyven éves múltra tekint vissza. Céljai közé nem csak a hősi temetkezési helyek azonosítása tartozik, de a hadisírok feltárása, a sírban található emberi és tárgyi leletek vizsgálata, azok eredményeinek és az észlelt jelenségeknek az értelmezése, illetve a hadtörténeti következtetések levonása. A nemzetközi tapasztalatok alapján a hadisírkutatás akkor a legeredményesebb, ha több tudomány módszereire támaszkodik, így a történettudomány és a hadtudomány eljárásain túl, a régészetben, a biológiában és az igazságügyi tudományokban használt metódusokra.

Annak ellenére, hogy a hadisírkutatás meghonosítása még gyerekcipőben jár Magyarországon, számos hazai eredménnyel szolgálhat és ezek száma egyre gyarapodik.